Ma kell időt szakítanom, arra amit már régóta ígérgetek nektek! Jöjjenek a képek. Sokat kellett tanulnom a fényképezésről és a blogszerkesztésről. - És ha fent lesznek a képek akkor sikerült. Lehetne még sokat javítani, de majd a következők jobbak lesznek, nézzétek el a hibákat, vegyétek úgy, hogy ez az első.
Két munkát szeretnék először bemutatni, ami nem az én kezem munkája. Mindkettőt ajándékba kaptam.
Gyülekezetünkben mint már arról írtam előzőleg 2011. október 30-án hatodmagammal együtt volt a bemerítésem. Erre az alkalomra tanítónktól Magditól kaptam a következő terítőt, ezúton is köszönöm Neked!!!
A másodikat az utolsó Foltvarró alkalmunkon kaptam karácsonyi ajándékként és képzeljétek szintén a Magditól!
Most jöjjenek a sajátjaim. Az első munkám amit be szeretnék mutatni, az egy Biblia borító, a férjemnek készült karácsonyi ajándék.
Karácsony témakörénél maradva készült két táska amit elajándékoztam. Sajnos akkor még nem készültem szerkesztői feladatokra, ezért nincs róla fotó, de majd próbálom ezt is bemutatni.
A következő még mindig karácsonyra készült ajándékot a kislányaim kapták egy babaház.
Az ötletet az interneten találtam, több blogban is, de jelentősen tovább gondoltam. Emeletesnek készült. Kicsit azt kell, hogy mondjam elbíztam magam. A belseje nagyon nem sikerült. Még javítgatnom kell ezt a darabot. A házikó egyébként szépen áll, köszönhető a benne lévő 2 cm-es szivacsnak.
Amiket pótoltam: 2011. január 8-án foltostársam Sáriné Magdi tanított varrótáska készítést. Jelen voltam, gőzerővel neki vágtam és a múlt héten el is készült. Pedig higgyétek el én egész évben ezt varrtam!
De hát elkészült és ez a lényeg nem? Most már mehetek foltos napokra varrogatni, már nincs kifogás!
Szeretettel osztom meg veletek ennek a táskának is a képeit.
Következzen most egy a foltkörben varrt táska, amit Farkas Nati tanított nekünk 2011. októberében. Ezt a darabot a 3. számú kislányom kapta. Ez a táska sok örömet okozott nekem. Megtanultam általa, hogy számomra a kézzel varrott dolgok mennek igazán. Sok időt töltök várakozással a zeneiskolában vagy más helyeken, vagy éppen a kisebbik alvása miatt nem tudok a varrógéppel kattogni. Ilyenkor lehet elővenni az ehhez hasonló dolgokat! Nagyon nagy lendülettel varrtam, készítettem. De nekem csak kevés idő jutott rá naponta.
Gondot az összevarrás jelentet, több hetet töltöttem az összevarrással, majd a bontásával, míg végül Viola - kedves társam a varrásban - átsegített a nehezén. Köszönet érte!!
A következő szintén táska. Ebbe a táskába a Reiner Ritánál szerettem bele. Ez az amikor meglátod és tudod, hogy neked is kell egy ilyen. Ezt is a kislányomnak készítettem, a numero 1-nek. Nagyon örült neki, főleg mert egy kicsit a saját ízléséhez alakítottam, vagy nem is? Talán a hibáim miatt alakult a saját ízlésére. Döntsétek el ti.
A táska kissé más mint a Rita alkotta darab, mivel már az összeállítás után derült ki, hogy egész másképp kellett volna összeraknom, de így sem rossz, nem?
Végül egy összkép:
A trapuntós neszeszer áll középen, de az már elkészült megfelelő időben.
Na és most lássuk a medvét! Ha fent lesz mindez a blogon, akkor SIKERÜLT- hála érte, nem dolgoztam hiába és ami fontos még a kicsikém alvásidejében el is készült, békességben, nyugodtan. Nem ugrált körülöttem miközben le - le nyomogatná a billentyűket, mindezzel frászt hozva rám, hogy kezdhetem elölről az egészet.
Köszönöm, hogy velem tartottatok és végignéztétek a munkáimat!
