2012. június 9., szombat



Egy szombat délelőtt Dobray Zsuzsával


Nagy hálával a szívemben szeretnék beszámolni arról, mekkora öröm ért ma engem. Hosszú ideje nem sikerült már foltvarrós tanfolyamra eljutnom, most ott lehettem Rita által szervezett alkalmon. A Jó Atyám minden eddig rám nehezedő terhet eltolt előlem. Sikerült a tanfolyamra érve békében – aggódásmentesen – odafigyelnem. Így egy nagyon emlékezetes szombat délelőttöm lett. Hála érte Istennek, köszönet a szervezésért Ritának és szívélyes tanítónknak Dobray Zsuzsának, és köszönet a gyermekeimre felügyelő kedves rokonnak.


Reiner Rita Bajára hívta a Kanadából hazalátogató Dobray Zsuzsannát, aki nagyon kedvesen, szeretettel tanított bennünket. Eleinte nehezen vettem fel a ritmusát, de aztán egyszerre csak megértettem mit is magyaráz! Nagyon sokat tanultam a tradicionális foltvarrásról, a vágás technikáról, a tervezésről!

Számomra a leginkább a kilenc foltos minta ötvözése a hólabda blokkal tetszett igazán. Nagyon különleges hatást lehet elérni vele!



 Köszönet ezért a képért Reiner Ritának! 
Sajnos az enyém nem jó szögben készült!

Megtanultam tőle, hogy két háromszögből varrt négyzet függőleges, merőleges vagy mindkét irányú vágásából mennyi mindent lehet kirakni. Az általa találóan nevezett cérnanyuszik (ezek az apró fecni maradékok) felhasználására is mutatott lehetőségeket. A tükrözésre is mutatott példát. Sok ezek közül teljesen új volt a számomra.

Ez a különleges szélforgó csodaszép volt: 


Nagyon hasznos délelőtt volt, teljesen kipihenve és feltöltődve értem haza.

„Jöjjetek, örvendezzünk az Úr előtt,
Ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt!
Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval!
Mert nagy Isten az Úr,
nagy király minden isten fölött.
Kezében vannak a föld mélységei,
a hegyek ormai is az övéi.
Övé a tenger, hiszen ő alkotta,
 a szárazföldet is az ő keze formálta.

Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg,
essünk térdre alkotónk az Úr előtt!
Mert ő a mi Istenünk,
mi pedig legelőjének népe,
kezében levő nyáj vagyunk.
Most, amikor halljátok szavát,
ne keményítsétek meg szíveteket,
mint Meribánál,
amikor Masszánál voltatok a pusztában,
ahol megkísértettek engem őseitek,
próbára tettek, bár látták tetteimet.
Negyven évig bosszankodtam
arra a nemzedékre és ezt mondtam:
Tévelygő szívű ez a nép, nem ismeri útjaimat.
Meg is esküdtem haragomban,
hogy nem mehetnek be a nyugalom helyére!” (Zsolt. 95)

1 megjegyzés:

RitaFoltok írta...

Örülök, hogy elgördültek az akadályok, és együtt voltunk Orsi!